patikamagazin.com

Egyre több nő egyre többet költ, hogy a cellulitisznek nevezett elváltozásokat megszüntesse.

Meglepő, hogy nagyon sokan nem is tekintik betegségnek, "csak" kozmetikai problémának, és azt gondolják, hogy kozmetikai kezelésekkel, krémekkel eltüntethető a narancsbőr.
Sajnos ezzel a felfogással sokat nem tehetünk szépségünk megőrzéséért.
A narancsbőr az egész szervezet betegsége, melyet az alkati (genetikai) tényezők súlyosbíthatnak.
A cellulitisz kezelése során a helyi kezelésen túlmenően az egész szervezetet is kezelni kell.
A narancsbőr kialakulásában három tényező játsza a főszerepet az alkati tényezők mellett. Az első a zsírfelhalmozódás, a második az izomtömeg vesztés, a harmadik pedig az elsalakosodás.
Mindhárom tényező összefüggésbe hozható mozgásszegény életmódunkkal, nem megfelelő mennyiségű és minűségű táplálkozással, stresszes életvitelünkkel.

Hogy megértsük a fentieket, először a bőr, a bőr alatti kötőszövet, és az izomzat egymáshoz való viszonyát szükséges megismerni.

Az emberi bőr három rétegből áll a felhámból (epidermisz), az irhából (dermisz), illetve a bőr alatti kötőszövetből (bőralja, szubkutisz),amely a felhámot és az irhát kapcsolja az alattuk lévő szervekhez, leggyakrabban izomhoz, illetve annak burkához.
A bőr legkülső rétegét, a felhámot több sorban egymásra rétegződő hámsejtek alkotják. Ezek az elhaló laphámsejtek termelik a keratint (vagy szarut) melynek felső sorai lehámlanak. A szaruréteg úgy fedi a bőr felületét, akár a cserepek a háztetőt.
A bőr következő rétege az irharéteg . Vázát rugalmas ( ellasztikus) és kollagén kötőszöveti rostok sűrű hálózata alkotja.
E rostok állapotától és víztartalmától függ a bőr üde, feszes vagy petyhüdt, ráncos külleme.
A bőr harmadik, legalsó rétege a bőralja. Ez a réteg egyénenként változóan több-kevesebb zsírt tartalmaz. Bizonyos testtájakon akár több centiméter vastag is lehet. A női test bőralja zsírszövetben gazdagabb, mint a férfié, ezért alakja lágyabb vonású.
A bőralja zsírrétege nemcsak az idomokat teszi formásabbá, hanem - a test felszínét mintegy kipárnázva - az ütéstől és a zúzódásoktól is védi a szerveket. Mivel jó hőszigetelő, fontos szerepet tölt be a szervezet hőszabályozásában.
A bőr erei az alap felől kötőszövetes rostokkal kísért nyalábokban haladnak át a bőralja zsírrétegén, majd az irhában a bőr felszínével párhuzamosan több érhálózatot hoznak létre. A felszínen és a mélyebben levő érhálózatot merőlegesen futó erek kapcsolják össze. Innen táplálkozik a hámréteg is. A hámrétegben már nincsenek vérerek, sérülése ezért nem is vérzik. A tápanyagok kölcsönös mozgással, vékony hártyákon átszűrve (ozmózis és diffúzió útján) jutnak a hámréteg sejtjeihez. Az optimális működéshez ezért az szükséges, hogy a hám- és irharéteg minél nagyobb felületen érintkezzék egymással.
A hámréteg sejtjei között rések vannak, ezeken át áramlik a szövetnedv, a nyirok. A meghorzsolt bőr sérült felszínén mutatkozó nedvezés is ennek következménye.

A bőr sűrű idegrosthálózatából egyes idegvégződések felnyúlnak a hámréteg sejtjei közé, mások az irhában és a bőraljában helyezkednek el. Az idegrendszer révén állandó szoros kapcsolat van a bőr és a többi szerv működése között. Az erek tágasságának szabályozásával a bőr sejtjeinek táplálkozását is az idegek irányítják.
A fenti bőr szerkezet leírásában csak azokról az alkotókról ejtettünk szót melyek a narancsbőr kialakulásának megértéséhez szükségesek.

Tehát a bőr alatt és a vázizomzat között több kevesebb zsírszövet helyezkedik el. Ideális esetben végtagjaink túlnyomó részét izmok teszik ki.

Az izmok a csonvázrendszerünket alkotó csontok körül helyezkednek el.

Ha pl. egy jó kondícióban lévő nő combjának keresztmetszetét megnéznénk,
nagyrész izomszövet tölti ki, és kisebb mennyiségben zsírszövet.
Az életkor előrehaladtával az izomszövet mennyisége lecsökken, a körülötte lévő zsírszövet mennyisége még azonos körfogat mellett is megnövekszik.
Ez a folyamat már nagyon gyakran 20 éves kor körül elkezdődik és általában tíz évenként 2,5 kg-al csökken az izomzat tömege.
Tehát a két folyamat együtt jár, az izomszövet fogyását, a zsírszövet felszaporodása kíséri.

A lerakódó salakanyagok károsítják az ellasztikus rostokat, ezáltal a bőr elveszti rugalmasságát.

A függőleges irányú collagén rostok pedig létrehozzák a narancs héjára jellemző rajzolatot.